0:34
InfoMami
Manapság már óvodáskorban is egyre több gyerek szorul logopédiai segítségre, méghozzá hosszasabb terápiára, mint évtizedekkel korábban. A konkrét okot a szakemberek sem tudják, de gyanítják, hogy a családon belüli beszélgetés, mesélés apadása mindenképpen felelős ezért.
Thoroczkay Miklósné negyven éve dolgozik logopédusként Kőbányán; emellett a Színművészeti Főiskolán, majd Egyetemen is kis híján négy évtizedig foglalkozott a jövendő színészekkel. A szakembereknek egy beszédtechnikai könyvben foglalta össze tapasztalatait, hogy most kezdő kollégáinak ne kelljen ugyanazokat az ösvényeket újra és újra kitaposniuk, amelyeken a szerző pályája elején végigbotladozott. A mindennapi embernek pedig azért ajánlhatjuk a könyvet, hogy rájöjjön: fontos része életünknek, érvényesülésünknek az, hogy szavainkat milyen köntösbe öltöztetjük.
Hogy milyennek látja köznapi beszédünk állapotát, a szakember a könnyebben orvosolható problémával kezdi: az az örvendetes tény, hogy idegen nyelveket tanulunk, rontó hatással van magyar megszólalásunkra. Ám ez afféle allűr, ahogyan felvettük, úgy le is vetkőzhetjük. Súlyosabb a beszéd felgyorsulásának jelensége.
- Harminc évvel ezelőtt egy másodperc alatt átlagosan 11 hangot ejtettünk ki, ma 15-16 hangot - kezdi a számadatokat. - A leggyorsabb még ejthető és nagy nehezen megérthető sebesség a másodpercenkénti harminc hang. A felgyorsult élet hozza magával a beszédtempó növekedését, de a sietség miatt nem tudjuk artikulálni a hangokat, ettől motyogóbb lesz a beszédünk. Mivel ez az anyanyelvünk, többnyire megértjük a rosszul beszélő embereket, de így sajnos nem sarkalljuk őket arra, hogy fordítsanak gondot megszólalásuk mikéntjére. Érdekes, hogy csúnya kézírásunk miatt szoktunk elnézést kérni, de nehezen érthető, elkent artikulációjú beszéd miatt sohasem.
Pedig a rossz példa átragad a többiekre, akiktől a kisgyermekek beszélni tanulnak, így egy nemzedék alatt is sokat romolhat a felnövekvők szóbeli kifejezőkészsége.
- A televíziós mesék és a DVD-k adta vizuális élmény biztosan sokat jelent a gyerekeknek - véli beszélgetőtársam -, de ezek esetében egyirányú az információközlés. Az utánozható, érzelmekkel teli élőbeszéd a kicsi tempójához igazodik, ő vissza tud kérdezni bizonyos dolgokra, meg tudja állítani az édesanyját, ha valami kevésbé világos a számára. E lehetőségek hiánya gátja a beszédtanulásnak.
A logopédus emlékszik rá, hogy iskolás korában még volt beszéd- és értelemgyakorlat az általános iskolai tantárgyak között, a gimnáziumban pedig retorikát tanultak, amely ötvözte a fogalmazástanítást és a kifejezésmódot.
- Ugyanolyan fontos volna ez is, mint az írás- és olvasástanítás - mondja. - Azért fogalmaz sok magyar pongyolán, mert egyrészt nem tudja kifejezni az indulatait, másrészt nem "csomagolja" megfelelően a mondandóját.
Hogy milyennek látja köznapi beszédünk állapotát, a szakember a könnyebben orvosolható problémával kezdi: az az örvendetes tény, hogy idegen nyelveket tanulunk, rontó hatással van magyar megszólalásunkra. Ám ez afféle allűr, ahogyan felvettük, úgy le is vetkőzhetjük. Súlyosabb a beszéd felgyorsulásának jelensége.
- Harminc évvel ezelőtt egy másodperc alatt átlagosan 11 hangot ejtettünk ki, ma 15-16 hangot - kezdi a számadatokat. - A leggyorsabb még ejthető és nagy nehezen megérthető sebesség a másodpercenkénti harminc hang. A felgyorsult élet hozza magával a beszédtempó növekedését, de a sietség miatt nem tudjuk artikulálni a hangokat, ettől motyogóbb lesz a beszédünk. Mivel ez az anyanyelvünk, többnyire megértjük a rosszul beszélő embereket, de így sajnos nem sarkalljuk őket arra, hogy fordítsanak gondot megszólalásuk mikéntjére. Érdekes, hogy csúnya kézírásunk miatt szoktunk elnézést kérni, de nehezen érthető, elkent artikulációjú beszéd miatt sohasem.
Pedig a rossz példa átragad a többiekre, akiktől a kisgyermekek beszélni tanulnak, így egy nemzedék alatt is sokat romolhat a felnövekvők szóbeli kifejezőkészsége.
- A televíziós mesék és a DVD-k adta vizuális élmény biztosan sokat jelent a gyerekeknek - véli beszélgetőtársam -, de ezek esetében egyirányú az információközlés. Az utánozható, érzelmekkel teli élőbeszéd a kicsi tempójához igazodik, ő vissza tud kérdezni bizonyos dolgokra, meg tudja állítani az édesanyját, ha valami kevésbé világos a számára. E lehetőségek hiánya gátja a beszédtanulásnak.
A logopédus emlékszik rá, hogy iskolás korában még volt beszéd- és értelemgyakorlat az általános iskolai tantárgyak között, a gimnáziumban pedig retorikát tanultak, amely ötvözte a fogalmazástanítást és a kifejezésmódot.
- Ugyanolyan fontos volna ez is, mint az írás- és olvasástanítás - mondja. - Azért fogalmaz sok magyar pongyolán, mert egyrészt nem tudja kifejezni az indulatait, másrészt nem "csomagolja" megfelelően a mondandóját.
Forrás: MTI, parentia.hu
Posted in: egészség,érdekesség,Tudtad?
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése