Cseperedő Bölcsi

„A játék út a gyermekek számára annak a világnak
a megismeréséhez, amelyben élni fognak
és amelyet megváltoztatni hivatottak.”

(Gorkij)

A kisgyermek fejlődési sajátosságait és intézményünk lehetőségeit figyelembe véve szakmai programunk az ALKOTÓ JÁTÉKOK-ra épül.

A 0-3 év a szenzomotoros fejlődés korszaka; tapintás, tapasztalás, cselekvés, mozgás útján szerzi a gyermek ismereteit. Minden hat rá, ami vele történik, amit csinálhat. A különböző tevékenységek közben fejlődik a kisgyermekek kézügyessége, manipulációja, szépérzéke. Egy-egy alkotásban ötleteit megvalósíthatja, ez sikerélményt, önbizalmat ad, ami hozzájárul a pozitív ÉN-TUDAT kialakításához. Nagy szüksége van a kisgyermeknek a
„de jó, én már ezt is tudom” érzés megerősítésére. Az alkotó tevékenységekhez nagyon jól kapcsolhatók a mondókák, versikék, énekek mesék. Minden tevékenység elősegíti a kisgyermek fejlődését, (spontán fejlesztés) a szabályok, magatartási normák megismerését és elsajátítását. Bölcsődés korban ennek kerete a játék.

„A játék olyan tevékenység, amely értelmileg dolgozza fel az új helyzeteket, élményeket-, vagyis a gyermek maga építi fel tudását.” (Piaget)

A felnőtt szerepe óriási. Ahhoz, hogy a gyermek túljusson a szenzomotoros szinten és kialakuljon a fejlettebb játék, kell az együttjátszás is, ami egyben minta és modell a számára. A közösségi életben ez megfelelő szervezést és tervezést igényel.

Az alkotó fantázia a tevékenység folyamatában formálódik. Az alkotó tevékenységben való gyakorlás az alapja a képzelet fejlődésének. A látó-alkotó elképzelés területén a gyerekek életkori sajátosságai potenciálisan óriásiak, minden korcsoportban. A formálás nagy tartalékai találhatóak itt. Az alkotó elképzelés fejlődéséhez általában külső inger, rendszeres ingerek kellenek, amelyek abból a társadalmi környezetből jönnek, amelyben él a gyermek, és amelyet aktívan sajátít el. A gyerek alkotó erejének a normális formálásához megfelelő időben történő, és pszichológiailag finom vezetés kell a felnőttek részéről.

A meghitt felnőtt-gyerek viszony, a felnőtt képi, mozgásos kultúrája, önállósága, alkotókedve kell ahhoz, hogy a gyermekek a játékból, firkálásból, képi megjelenítések során, a kirakásokból, agyaggyömöszölésből eljussanak a jó közérzet alapvető feltételéhez: a személyi kapcsolatok kisgyermek fokon való megjelenítéséhez. A megjelenítés kifejezés útján történik; a gesztus, szó, ének, játék mind kifejezési forma.

ALKOTÓ TEVÉKENYSÉGEINK Papírral való tevékenységek: gyűrés, tépés, galacsinkészítés, ollóval vágás, tépések-galacsinok ragasztása.Firkálás-rajzolgatás zsírkrétával, színes ceruzákkal.Festés: ujjal, tenyérrel, ecsettel.Nyomatok készítése: szivaccsal, krumplinyomdával, dugóval, házi készítésű formákkal.Gyurmázás: elsősorban só-liszt gyurmával; lapítás, hengerítés, gömbölyítés, csippentés, sodrás, nyújtás, szaggatás.Homokkal tevékenykedés: túrás, simítás, edényekbe rakosgatás, borogatás, homokba temetés, kiásás, gereblyézés, formázás.Vízzel való tevékenykedés: pancsolás, borogatás kisebb-nagyobb edények, tölcsér, szita, szivacs segítségével, papírcsónak úsztatása.Termések, természeti anyagok használata: (kavics, kagyló, csigaház, makk, gesztenye, dió, kukorica, tökmag, rizs, kávézacc, sárgaborsó, mák… stb.). A felsoroltakkal tapintás, rakosgatás, töltögetés, ragasztott kép készítése, festés.

A megismerő, alkotó tevékenységek közben különösen nagy figyelmet fordítunk a kisgyermekek beszédfejlődésének elősegítésére. Fontos, hogy a gondozónők beszéde tiszta, érthető, helyesen hangsúlyozott, választékos legyen. Nagy szerepet tulajdonítunk annak, hogy a mozgással kísért mondókák, versikék énekek naponta többször is, a helyzethez illően szerepeljenek.

Posted in: Bölcsi